A tanácshatalom elsõ éveiben jelentõs építkezések kezdõdtek községünkben. Társadalmi munkával megépült a felsõjózsai részen a községi kultúrotthon, 1955-ben befejezték az alsójózsai emeletes iskola és a tanári lakás építését. Tovább bõvítették a villanyhálózatot, a volt fõjegyzõi lakásból orvosi rendelõt és lakást alakítottak ki. A Monostori-erdõben "a kormány beruházási politikájának következtében" nagyszabású építkezés kezdõdött, s itt ("a vállalatnál") a község felnõtt dolgozóinak többsége munkát talált. A nagyszentgyörgyi major környékén egy hét utcából álló településrész (Kisházhely) alakult ki a h áborút követõ években, az építkezésekhez a majorsági épületek bontása szolgáltatta az alapot.
Az 1956-os októberi forradalom kitörésének hírét a község lakosságának többsége nagy lelkesedéssel fogadta. Azoknál a családoknál, amelyeknél "világvevõ" rádió volt, a szomszédok gyakran összejöttek, feszült figyelemmel hallgatták a nyugati adók híradását és élénk vitát folytattak az ország sorsáról, jövõjérõl. Debrecenbõl egyetemista fiatalok érkeztek a faluba, akik több gyûlést tartottak a mûvelõdési házban és az iskolákban. Megalakult a józsai Forradalmi Bizottmány is, de néhány üléstõl eltekintve tényleges tevékenységet nem folytathatott, mert november elején a szovjet hadsereg egységei ismét megszállták Magyarországot. A hajdúhadházi országúton vonuló harckocsik dübörgését éjszakákon át hallani lehetett Józsán is. A falu fölött körözõ repülõgépekbõl mázsaszámra szórták a "nyugalomra, békés építõmunkára" ösztönzõ röplapokat.
Olvassák el Buda Ferenc versét, amely a Csöndország címû kötetben jelent meg 1991-ben! Buda Ferenc 1936-ban született Debrecenben. A második világháború legnehezebb heteit (Debrecen bombázása, az oroszok bevonulása) alsójózsai rokonainál töltötte. 1956 októberében az idegen megszállók ellen fellázadt egyetemisták egyik vezetõje volt, s a Forradalom leverése után "a demokratikus államrend elleni izgatás vádjával" letartóztatták és egyévi börtönbüntetésre ítélték. (Verseit a rendszerváltásig Für Lajos õrizte.) Csöndország címû kötetét a Forradalomban elesett hõsöknek, a legyilkolt áldozatoknak, s a megtorlások során kivégzett, agyonkínzott vértanúknak ajánlotta. "Mindazoknak - írja a költõ -, akik történelmünk tragikus fényû napjaiban s a ragyogásra rászakadó éjszakában helyettem is meghaltak."
FEKSZEM CSAK EGYMAGÁM
Jajgatva sír a szél
nyugalmát nem leli
ágak szikár hegyén
Október lángjai.
Szõlõszemek között
parányi pók lapul
holtában ím a lomb
repülni megtanul.
Ahány még fönnmarad
lehull mind reggelig
hulltukkal életem
tetézve megtelik.
Szemembe por szitál
talpamra sár tapad
fölszedni sem tudom
szétrongyolt sátramat.
Juhokkal sík mezõn
járnék én boldogan
vernék izzó vasat
ha adnál jó Uram.
Fekszem csak egymagám
aludni nem tudok
néznek rám szótlanul
elhamvadt csillagok.
Kitekintés:
1946-ban Debrecenben megny ílt az elsõ népi kollégium, a Bartók Béla Kollégium.
1950-ben az egyetemen megkezdte munk áját az új természettudományi kar, 1952-ben minisztertanácsi rendelettel Kossuth Lajos Tudományegyetemre változtatták az intézmény nevét.
1956. október 23. Az egyetemisták szervezkedése mellett egyre nõ a tüntetõk száma a belvárosban. Az esti órákban a karhatalmisták rálõttek a Kossuth utcai tüntetõkre. Két ember meghalt, többen megsebesültek. November 4-én hajnali négy órakor a szovjet csapatok támadást indítottak és elfoglalták Debrecen fontos középületeit. A forradalom vezetõit letartóztatták.
/Józsai képeslap az 1960-as évekbõl: 1. a felsöjózsai iskola, 2. az alsójózsai emeletes iskola, 3. a községháza a nyárfasorral, 4. a felsöjózsai katolikus iskola és templom/
Forrás: Lévai Béla: Lakóhelyünk - Józsa (Honismereti munkatankönyv)