Az ügyvéd válaszol - válás (5. rész)

Ha a lakásban a házastársak egyikõjük vagy mindkettõjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt az utolsó közös lakás használata felõl. A lakáshasználat során elsõdlegesen a kiskorú gyermek lakáshasználatára van figyelemmel a bíróság.

Amennyiben az ingatlan mûszaki beosztása lehetõvé teszi, a bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levõ lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetõvé teszi. Nem osztható meg azonban lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének jogosultja. A lakás használati jog értéke a lakott lakás és a beköltözhetõ lakás forgalmi értékének különbsége, ebbõl az értékbõl a távozó házastárs arra a részére tarthat igényt, amely õt a lakásban maradó házastársra és a lakáshasználtra jogosult gyermekek számára tekintettel arányosan megilleti.

A lakáshasználati jog azonban nem illeti meg a felet, ha a lakást az életközösség megszakadásakor, a bírósági kereset benyújtása elõtt a visszatérés szándéka nélkül végérvényesen elhagyta, vagy az ingatlant a felek értékesítették, illetve bérlakást mindketten elhagyták.

A közös megegyezéses váláshoz az utolsó közös lakás használatáról és a közösen szerzett ingóságokról is egyezséget kell a feleknek kötni. A közösen szerzett ingóságokról listát kell készíteni úgy, hogy meg kell jelölni az ingóságok mindkét fél által elfogadott értékét, illetve azt is, hogy melyik ingóság kihez kerül. Amennyiben egyik fél értékben többet kap, mint a másik, nyilatkozni kell az értékkülönbözet megtérítésérõl is.

Ha a házasság felbontása nem közös megegyezéssel történik, a fenti két kérdésben a bíróság kizárólag erre irányuló kérelem esetén dönt.