Békés Pál: A kétbalkezes varázsló
Az író mesekönyvének már címe is sokat sejtetõen ígéri azt a jó humort, mely e több mint százoldalas meseregénynek egyik legfontosabb jellemzõje. "Történetünk elsõ helyszíne: a varázslóiskola, idõpontja: manapság, hõse: Fitzhuber Dongó, okleveles mestervarázsló". Ebben a varázslóiskolában (ahol éppúgy van: varázslóvizsga, alapvarázslatok óra, igazgató-fõvarázsló és végzõs tanoncok, mint tansárkány, néhány formalinba tett boszorkányseprû) szerzi meg mágusoklevelét a "csálé kis varázsló", aki majd a mese során izgalmas, nagy tettek véghez vivõje lesz, mint pályakezdõ körzeti varázsló. A kalandos krónika olvasásakor megismerjük a Nimbusz Endre Bertalan utcai lakótelep életét s különös lakóit, köztük Éliás Tóbiást, a kisfiút, aki "hû varázslójával" bejárja Elsõ Badar egykori mesebirodalmának szétszórt udvartartását, s együtt kutatják fel a király legkisebb lányát - a lanolinos kézillatú Lanolint. "Igazi mese az, ami velem történik. Saját mesét akarok. Olyat, amiben benne lehet lakni" - mondja Éliás Tóbiás újdonsült barátjának. Ebben a "valós-mese"-formálásban található a cselekmény gördülékenységén túl a könyv másik erénye, hogy írója mai világunk életébe helyezve történetét, a meseszövés valamennyi eszközét tehetséggel felhasználva, sok frappáns, mulattató versikét, varázsigét adva varázsló hõse szájába, a gyermek és a felnõtt számára egyaránt kedves, élménygazdag mai mesét teremtett.
Mark Logue-Peter Conradi: A király beszéde
Viszonylag közismert történetnek számít - hiszen jó nagy port kavart egykoron - VIII. Edward angol király 1936-os lemondása a trónról, mivel beleszeretett az akkor még férjezett asszonyba Mrs. Simpsonba. A trónon fivére, az addigi yorki herceg: VI. György (a mai uralkodó, II. Erzsébet édesapja) követte. Az új uralkodónak azonban volt egy nagy hiányossága: gyerekkora óta dadogott, a trónbeszédét azonban neki is el kellett mondania. Ebben sietett a király segítségére Lionel Logue. Egy szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, aki nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem - tõsgyökeres ausztrál közember volt, egy kocsmáros fia. Aki akkor forradalminak számító - igaz, pontosan nem ismert - módszereivel, vélhetõen légzéstechnikájával kezelni tudta a király dadogását. Együttmûködésük 1926-tól kezdõdött, mikor a herceg elõször kereste meg problémájával, s mintegy két évtizeden át volt az uralkodó beszédtanára. Jelen kötet a két férfi kapcsolatáról, illetve személyes jó barátságuk kialakulásáról szól, egészen Logue 1953-ban bekövetkezett haláláig - így engedve nem mindennapi bepillantást a brit monarchia akkori hétköznapjaiba, ám olvashatunk Logue és a király elõéletérõl, valamint a második világháború eseményeirõl is. A kötet egyik szerzõje a beszédtanár unokája, Mark Logue, aki egyben a nagyapja örökségét ápoló archívum vezetõje is, így a regény a lehetõ legnagyobb mértékben eredeti dokumentumokon, így például nagyapja naplóin és levelein alapul. A kötet közepén találhatunk egy fekete-fehér képmellékletet is, mely zömmel a Logue Levéltár gyûjteményébõl való. Részben a regény kézirata alapján nagysikerû, Arany Glóbusz és Oscar-díjas film is készült. Széles körben ajánlható kötet.
A könyvek kölcsönözhetõk a Józsai Könyvtárból!