Nem az ember az egyetlen, akinek meg kell küzdenie az allergia gyötrelmeivel. A házi kedvencek is szenvedhetnek allergiától. Az allergia a szervezet túlzott reakciója bizonyos anyagokkal, úgynevezett allergénekkel szemben. A legtöbb allergén fehérje természetû anyag, ami lehet növényi vagy állati eredetû. Ha az állat szervezete több alkalommal kerül kapcsolatba egy bizonyos allergénnel, az immunrendszere fokozottan érzékennyé válhat (szenzibilizálódhat), és kialakulhat a jellegzetes allergiás reakció. Az allergiás állatok immunrendszere az adott allergénnel szemben túl erõs választ ad , és így reakciója már nem a szervezet érdekeit szolgálja, hanem károssá válik.
Az állatorvos gyakran találkozik a rendelõben olyan kutyákkal, melyek látszólag minden ok nélkül egész nap vakaródznak, rágják magukat, sokszor akár sebeket ejtve saját bõrükön . Ezen betegek száma fõleg tavasztól õszig ugrik meg feltûnõen, abban az idõszakban, amikor az allergiás emberek szenvednek a légzõszervi tünetektõl. Alapvetõen ugyanarról a betegségrõl van szó, amely azonban az emberekkel ellentétben az allergiás kutyáknál nem légzõszervi tünetekben, hanem a bõr gyulladásában nyilvánul meg. Ennek oka, hogy kutyákban az allergiás folyamatokért alapvetõen felelõs sejttípus (hízósejt) nem a légutakban (mint az ember esetében) hanem a bõrben van jelen nagyobb számban.
A macskáknál és kutyáknál egy sor anyag kiválthat allergiás reakciót: így például bolhanyál, étel összetevõk, mûanyag, pollenek, penész és egyéb gombák, poratkák, stb. Az allergiás bõrgyulladás (atópiás dermatitis) a kutyák kb. 10%-át érinti. A betegség ritkábban ugyan, de macskáknál is elõfordul.
Kutyák esetében a bõr viszketése az allergia leggyakoribb következménye. A vakaródzás, a bõr harapdálása korlátozódhat egy-egy testrészre, de esetenként az egész testfelületen jelentkezik. Az allergiás kutya sokat vakarózik, bõre kipirulttá válik, korpásodik, szõrzete fénytelenné, töredezetté válik, foltokban szõrhullás jelentkezik, a bõrön pörkök, hólyagok jelennek meg, következtében akár gombás vagy gennyes bõrgyulladás is kialakulhat.
A légutak is nagyon ritkán ugyan, de érintettek lehetnek, ebben az esetben köhögés, tüsszögés, szuszogás és esetenként vízszerû orrfolyás, könnyezés utal az allergiára. A harmadik megjelenési forma a gyomor-bélrendszert érinti, ebben az esetben hányás, hasmenés jelentkezik az allergén hatására.
A kifejlett bolhák a mászkálásukkal és vérszívásukkal nyugtalanítják a gazdaállatot, a vérszívás után kis gyulladásos duzzanat alakul ki a bõrön. A legjelentõsebb kártételük a bolhaekcéma. Vérszíváskor ugyanis a bolhanyállal fehérje jellegû anyagok jutnak a gazdába, amelyek a bõr alkotóelemeihez kapcsolódva allergizálják a szervezetet. A már allergizálódott állatokban újabb bolhacsípés következtében rövid idõ alatt kialakulhatnak a jellegzetes tünetek. Enyhe esetekben a kutya néha vakaródzik. A jellegzetes bolhaekcéma esetén a háti és ágyéki részen, valamint a faroktõnél nagy területre kiterjedõ nedvezõ bõrgyulladás és szõrhullás látható, ami szûnni nem akaró vakaródzással jár. Az állatok testüket harapdálják, dörzsölik.
További információ a témában a következõ lapszámunkban illetve az alábbi elérhetõségeken:
