Már csak néhány nap választ el bennünket a feltámadás ünnepétől, elérkezett a virágvasárnap. Ezt a napot Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepeként tartják számon a keresztény világban, amikor az ünneplő tömeg pálmaágakkal, virágszőnyeggel köszöntötte a szeretet hírvivőjét. Ám ebbe az ünnepnapba sok kereszténység előtti, „pogány” tavaszváró szokás is beépült, ami fennmaradt a hagyományban. Ilyenkor jön el a tojásfestés ideje, ami – mint termékenységi szimbólum – a természet feltámadását, megújulását jelképezi.
A böjti időszakban, a nagyhét előtt ez az utolsó olyan jeles nap, amit a hagyományos közösségekben is megünnepeltek. Ilyenkor a vigadozás már tilos volt, viszont a lányok karikázó tánca és a zöldágjárás gyakori virágvasárnapi szokás volt a régi időkben. Ezt a kulturális örökséget elevenítették fel néhány éve a közösségi házban, ami azóta már hagyománnyá vált Józsán.
Az idei virágvasárnapi tojásfa állítás egy kissé eltért az eddigiektől, mert nem a piactéren díszítették fel, hanem a játszótéren álló fákra és bokrokra kerültek a tojásdíszek. Ezzel közelebb vitték ezt a húsvétváró szokást a gyerekekhez, és a természetet is védik vele, mert nem kellett ezért egy élő fát kivágni. A kicsik az egyik bokor mélyén megtalálhatják a nyuszi házát is, és megkereshetik az ágak közé bújt nyuszi és kiscsibe figurákat. Akinek kedve van, tovább folytathatja a játszótér ünnepi ruhába öltöztetését a maga készítette húsvéti díszekkel.
A virágvasárnapi délelőttre érkezőket a szervezők mézeskaláccsal és forró teával várták. A játszótéren összegyűlt közönség megtekinthette a Debreceni Népi együttes leány csoportjának táncbemutatóját és a MEA Alapfokú Művészeti Iskola Magyari Ágnes vezette citera együttesének műsorát.
A virágvasárnapi családi rendezvény a közösségi ház épületében kézműves foglalkozással zárult. Az érdeklődők tojást festhettek, és nyuszit, tojástartót, húsvéti díszeket hajtogathattak a debreceni origami kör vezetésével.
