
Van, aki jobban, van, aki csak simán elfogadással. Van, aki kislánykora óta tervezi az esküvõjét, és van olyan is, aki abszolút férjhez menni sem akar, vagy épp sosem akar megnõsülni. Mégis, elõbb vagy utóbb a legtöbb ember eljut a családalapításhoz. Izgalmas készülõdés, csodálatos várakozás, sok-sok különleges, közös élmény.
A baba születése egy csoda, amit leírni sem lehet, csak megélni. Azonban amikor megszületik, és telnek a napok, múlnak a hetek, a friss szülõk feleszmélnek, hogy mennyire megváltozott minden. Édes változás ez, mégis nagyon nehéz. Rengeteg lemondás, amelyre nincs felkészülve a fiatal anya és apa.
Az anya nem érzi magát nõnek, csak anyazombinak, aki levegõt sem vehet a sok teendõje közben, az apa pedig kétlábon járó pénzeszsáknak, akinek nincs más feladata, csak a család fenntartása. Nincs meghitt romantika, nincs átaludt éjszaka, nincsenek spontán kirándulások, kényelmes hétköznapok...
Csak a családi mókuskerék, a megváltozott, fenekestül felfordult élet, a nincs idõ semmire érzés, és a kimerültség. A szülõk úgy érzik, hogy mindenrõl le kell mondani. Így kell ennek lennie? Tényleg mindenrõl le keli mondania a friss szülõknek?

Mire kell odafigyelni a családdá válás során?
1. Megváltoznak a szerepek, feladatok
Sokszor eszébe sem jut az embernek, hogy amikor a család szerkezete változik, akkor újra át kell beszélni a szerepeket, feladatokat, hiszen minden megváltozik a gyermek, gyermekek érkezésével. Érdemes a legapróbb részletekig átgondolni, kinek mi az új feladata: az autószerelõ felhívásától, a kuka kiürítésén át, a gyerekruha kimosástól a cumisüveg elmosásán át célszerû mindent megszervezni magunk között, és átbeszélni, így senki sem érzi majd azt, hogy túl sokat vár el a másik tõle, vagy hogy minden az õ nyakában van. Sosem szabad elfelejtenünk, hogy társak vagyunk, nem pedig egymás és a család rabszolgái!
2. Segítség kérése
Amikor azt látjuk, hogy túl sok a feladat, és nem bírjuk a házastársunkkal, akkor kérjünk segítséget. Nem kell szégyellni, ha valamire már nincs energiánk. Sõt! A jól mûködõ cégek is kiszervezik a munkát, nem kell ezt másképp az otthonunkban sem. Hasznos lehet az online bevásárlás is, hiszen rengeteg „melót" vesz le az ember válláról, de merjünk a nagyszülõktõl, barátoktól is segítséget kérni. Olykor egy takarítónõ, vagy bébiszitter a világot válthatja meg!
3. Napirend és tervezés
Amint megszületik a gyermek, automatikusan kialakul, ki fog alakulni egy napirend. Elsõ körben ez adja a tervezés alapjait, és ezáltal a biztonságot is a babának és az anyának is. Éppen ez a napirend adja meg azt a keretet is egy-egy napnak, amiben tervezni tudunk. Beszéljük át párunkkal, hogy melyik nap, milyen feladatokat kell elvégezni, ki mikor megy postára, drogériába, vagy éppen ki mikor fekteti a gyermeket, gyermekeket, ki intézi adott nap a vacsorát...
4. Kommunikáció
A családon belüli kommunikáció felértékelõdik, amikor valóban egy család leszünk. Ha nem beszélünk az érzéseinkrõl, a mindennapjainkról, akkor csak gyûlik, gyûlik a feszültség, amibõl késõbb egy atombomba robbanás lesz. Egy-egy ilyen kitörés hosszantartó sebeket okozhat, amik egyáltalán nem segítik a kiegyensúlyozott házasságot. Érdemes az együttmûködõ kommunikációt gyakorolni, sokat segíthet a mindennapokban. Kevesebb feszültség, több szeretet, több energia.
5. A gyermeknevelés
Sok szülõpár nem is beszéli át a gyermeknevelési nézeteit. Ez azért nagyon fontos, mert a legtöbb konfliktus ebbõl fakad. Ha minden körülmények között ugyanazt tudjuk képviselni, és ki tudunk állni a gyermeknevelésben a másikért, sõt támogatni tudjuk, akkor sokkal könnyebb lesz mindenkinek. Az egyetértés szintén kevesebb konfliktust szül. Ha valamiben nem értünk egyet, akkor pedig le kell ülni, pro és kontra érveket hozni, és kialakítani a közös stratégiát.
6. Én-Idõ
A családi életben sokszor probléma, hogy kinek mennyi ideje van saját magára. Akkor mûködik jól a rendszer, ha ez egyensúlyban van. Nem feltétlen jelenti azt, hogy percre pontosan ugyanannyi idõ jár mindkét félnek, hanem inkább arra kell gondolni, hogy mindenkinek a harmonikus mûködéséhez járó Én-Idõvel kell rendelkeznie. Ez egyénenként más. Fontos, hogy ebben támogassuk a társunk, és segítsük egymást. Természetesen azt el kell fogadni, hogy amint családja lesz az embernek, az Én-idõ lesz a legkevesebb. De törekedni kell arra, hogy mégis legyen, akár csak otthon egy esti, gyertyafényes fürdõzés, vagy egy könyv nyugodt olvasásának keretein belül.
7. Mi-idõ
A házasság és így a család alapvetõ pillére a két szülõ. Ha nincs harmónia, nincs egymásra figyelés, összebújás, meghitt pillanatok sorozata, akkor elindul az a belsõ folyamat, amely képes szétszakítani a családot. Ezért nélkülözhetetlen az, hogy töltsünk „édeskettesben" idõt párunkkal. Hiszen ilyenkor tudjuk feleleveníteni, hogy annak idején miért is szerettünk bele a másikba, miért is vállaltuk a gyermekeket. Kell a közös kikapcsolódás.
Forrás: NOE levelek 2019 január-február, 310-311. szám
