Az allergia a szervezet túlzott reakciója bizonyos anyagokkal, úgynevezett allergénekkel szemben. A legtöbb allergén fehérje természetû anyag, ami lehet növényi vagy állati eredetû. Ha az állat szervezete több alkalommal kerül kapcsolatba egy bizonyos allergénnel, az immunrendszere fokozottan érzékennyé válhat (szenzibilizálódhat), és kialakulhat a jellegzetes allergiás reakció. Az allergiás állatok immunrendszere az adott allergénnel szemben túl erõs választ ad, és így reakciója már nem a szervezet érdekeit szolgálja, hanem károssá válik.
Az állatorvos gyakran találkozik a rendelõben olyan kutyákkal, melyek látszólag minden ok nélkül egész nap vakaródznak, rágják magukat, sokszor akár sebeket ejtve saját bõrükön. Ezen betegek száma fõleg tavasztól õszig ugrik meg feltûnõen, abban az idõszakban, amikor az allergiás emberek szenvednek a légzõszervi tünetektõl. Alapvetõen ugyanarról a betegségrõl van szó, amely azonban az emberekkel ellentétben az allergiás kutyáknál nem légzõszervi tünetekben, hanem a bõr gyulladásában nyilvánul meg. Ennek oka, hogy kutyákban az allergiás folyamatokért alapvetõen felelõs sejttípus (hízósejt) nem a légutakban (mint az ember esetében) hanem a bõrben van jelen nagyobb számban.
A macskáknál és kutyáknál egy sor anyag kiválthat allergiás reakciót: így például bolhanyál, étel összetevõk, mûanyag, pollenek, penész és egyéb gombák, poratkák, stb... Az allergiás bõrgyulladás (atópiás dermatitis) a kutyák kb. 10%-át érinti. A betegség ritkábban ugyan, de macskáknál is elõfordul.
Kutyák esetében a bõr viszketése az allergia leggyakoribb következménye. A vakaródzás, a bõr harapdálása korlátozódhat egy-egy testrészre, de esetenként az egész testfelületen jelentkezik. Az allergiás kutya sokat vakarózik, bõre kipirulttá válik, korpásodik, szõrzete fénytelenné, töredezetté válik, foltokban szõrhullás jelentkezik, a bõrön pörkök, hólyagok jelennek meg, következtében akár gombás vagy gennyes bõrgyulladás is kialakulhat.
A légutak is nagyon ritkán ugyan, de érintettek lehetnek, ebben az esetben köhögés, tüsszögés, szuszogás és esetenként vízszerû orrfolyás, könnyezés utal az allergiára.
A harmadik megjelenési forma a gyomor-bélrendszert érinti, ebben az esetben hányás, hasmenés jelentkezik az allergén hatására.
Speciális eset a bolhaallergia. A kifejlett bolhák a mászkálásukkal és vérszívásukkal nyugtalanítják a gazdaállatot, a vérszívás után kis gyulladásos duzzanat alakul ki a bõrön. A legjelentõsebb kártételük a bolhaekcéma. Vérszíváskor ugyanis a bolhanyállal fehérje jellegû anyagok jutnak a gazdába, amelyek a bõr alkotóelemeihez kapcsolódva allergizálják a szervezetet. A már allergizálódott állatokban újabb bolhacsípés következtében rövid idõ alatt kialakulhatnak a jellegzetes tünetek. Enyhe esetekben a kutya néha vakaródzik. A jellegzetes bolhaekcéma esetén a háti és ágyéki részen, valamint a faroktõnél nagy területre kiterjedõ nedvezõ borgyulladás és szõrhullás látható, ami szûnni nem akaró vakaródzással jár. Az állatok testüket harapdálják, dörzsölik. Folytatás következõ számunkban.
További felvilágosítás a JózsaVet Kisállatorvosi Rendelõben.
Cím: Józsa, Március 15. utca 70.
Telefon: 70-329-4305
Web: www.jozsavet.hu