Mint már korábban hírt adtunk róla, ez év tavaszán egy hároméves közösségfejlesztõ program indult Debrecen város nyertes pályázata révén, melyben a Debreceni Mûvelõdési Központ konzorciumi partnerként vesz részt. A program célja településrészenként a helyi közösségek fejlesztése. A munka elsõ szakaszában kérdõívek segítségével, egyéni beszélgetéseken és személyes interjúkon mérték fel a lakosok igényeit, javaslatait, ami alapján kidolgozzák majd a helyi cselekvési terveket. A most megrendezett két közösségi beszélgetésen a személyes interjúkról szóló beszámoló hangzott el, majd a jelenlévõk személyesen elmondhatták kiegészítéseiket, ötleteiket.
Az interjúkról szóló összegzéseket Nagy Mária, a Józsai Közösségi Ház egységvezetõje, a két józsai körzet helyi felelõse ismertette. Elmondta, hogy a program nem tekinti különállónak Alsó- és Felsõjózsát, csupán azért kellett megosztani a beszélgetést, mivel a pályázat hatezres közösségi egységekben méri fel az igényeket, dolgozza ki a közösségfejlesztõ terveket. Az interjúk során a megkérdezettek is egész Józsára vonatkoztatva fogalmazták meg gondolataikat. Épp emiatt nem voltak nagy eltérések a két településrészen lakók véleménye között.
Az elsõ kérdésre, miszerint szeretnek-e Józsán élni, minden megkérdezett igennel válaszolt. Az indokok megfogalmazásában mutatkozott némi eltérés. Az alsójózsaiak nagyobb százalékban említették a családi kötõdéseket, az otthont, a hozzátartozók közelségét, a felsõjózsaiak a külsõ környezet elõnyeit sorolták az elsõ helyre, a kertes övezetet, a település szép természeti fekvését. Mindkét településrészen kiemelték az itt lakókkal való jó kapcsolatukat, a jó baráti, szomszédi viszonyt, az itt mûködõ közösségeket. Jó a település infrastruktúrája, közösségi szolgáltatásai, oktatási intézményei, egészségügyi ellátása. Fontos a város közelsége, az ott nyújtott szolgáltatások könnyen elérhetõk, ugyanakkor a város negatív hatásai nem érintik a települést, átmenõ forgalom csak a 35-ös úton van, ezért jó a levegõ minõsége, nincs zajszennyezés. Jó az ellátás mindkét településrészen, a központi fekvésû Józsapark bevásárlóközpont kielégíti az igényeket, mindent egy helyen lehet elintézni. Az oktatási intézmények is jól mûködnek, gyermekközpontúak, magas színvonalúak.
A hiányok megfogalmazásában is sok közös vonás mutatkozott a két településrész között. A lakosok fõleg a bölcsõdét hiányolták, és felmerült a tömegközlekedés javítása, a járdák kiépítése, a Tócó-völgy rendbetétele, az illegális szemétlerakás visszatérõ problémája, és az újonnan Józsára települõk bevonása, hogy õk is minél hamarabb beilleszkedjenek, és magukénak érezzék a települést.
A személyes interjúk eredményének ismertetése után a megjelentek tehettek javaslatokat, elmondhatták véleményüket, ötleteiket lakóhelyünk közösségi életével kapcsolatban. Mindkét alkalommal részt vett a beszélgetésen Juráskó Róbert, a Józsai Település- és Közösségfejlesztõ Egyesület elnöke is. Elmondta, hogy a felmerült javaslatokat, igényeket két csoportra kell osztanunk. Vannak olyan hiányosságok, amelyek megoldásához nagy összegû beruházásra van szükség. Ilyen például a bölcsõde építés, az uszoda létrehozása, az útfejlesztések vagy az intézménybõvítések. Ezeknek költségvetési vonzatuk van, amiben Debrecen Város Közgyûlése dönt, a közösségfejlesztõ program erre nem biztosít anyagi keretet. A felmerült ötleteket továbbítják a városvezetésnek, és megvalósításuk a költségvetési ütemezés függvénye. Vannak viszont szép számmal olyan javaslatok, amelyek szemléletformálással, lakossági összefogással, alulról jövõ önszervezõdéssel megvalósíthatóak. A Józsai Település- és Közösségfejlesztõ Egyesület éppen ezzel a céllal jött létre, hogy segítse és koordinálja ezeket a kezdeményezéseket. Fontos számukra azon erõforrások feltárása a településen belül, amelyek erõsítik civil szervezõdéseket, és ezzel jobb életminõséget nyújtanak az itt lakóknak. Józsa jellegzetessége, hogy az itt élõk között nagy az értelmiségiek aránya, akik szakterületük vagy kapcsolataik révén nagyban hozzájárulhatnak a közösségi élet formálásához. Ugyancsak sok az itt alkotó mûvész, akik szintén meghatározóak lehetnek a településrész kulturális életének, szellemiségének formálásában.
A továbbiakban az egyéni hozzászólások hangzottak el. Az alsó- és felsõjózsaiak egyaránt fontosnak érezték, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a település történetének megismertetésére, Lévai Béla munkásságának bemutatására, mert mindenki jobban magának érzi a lakóhelyét, ha ismeri annak a múltját, gyökereit. Emellett nagy jelentõsége lenne a település arculatának kialakításában is, sokat elmondana rólunk, józsaiakról, a településen átutazóknak. Köztéri településtörténeti táblákkal, térképekkel szemléltetve sokan megismerhetnék Józsa múltját akár az itt lakók, akár az átutazó vendégek közül is. Szintén elhangzott, hogy rendezettebbé kellene tennünk a Tócó környékét, elhárítani a balesetveszélyt, hogy szívesen járjanak oda a helyiek sétálni, futni, gyönyörködni a természetben. Az alsójózsaiak javaslatában az is elhangzott, hogy egy alkotótábort is lehetne szervezni, kihasználva a helyi adottságokat, az inspiráló természeti értékeket. Mindkét településrészrõl felvetették, hogy szükség lenne a közösségi terek bõvítésére. A fiatalok számára nincs Józsán klub mûködtetésére alkalmas tér, ahol közösségi csoportok mûködhetnének, de hiányoznak a külsõ közösségi terek is, ahol pingpongozni, tollaslabdázni lehetne. A helyzeten minden bizonnyal sokat fog javítani a sportcentrum elkészülte, ahol majd számos sporttevékenységre lesz lehetõség. A felsõjózsaiak - a nyúlfõzõ verseny sikerére hivatkozva - felvetették, hogy szabadtéri fõzõhelyeket kellene kialakítani, több fõzõs programot szervezni, mert nagyon jó közösségépítõ ereje van, és ezzel lehetne legjobban bevonni az újonnan beköltözõket a közösségi életbe. Fontos lenne, hogy több olyan helyi kisközösség jöjjön létre, mint a Józsai Kertbarát Kör vagy a Díszítõmûvészeti kör. Alakulhatnának egy-egy hobbi kapcsán szervezõdõ baráti közösségek vagy egy helyi színjátszó csoport is. Ehhez kezdeményezõ körvezetõkre lenne szükség, akik maguk köré gyûjtenék az érdeklõdõket. Mindkét településrész beszélgetésén felmerült egy települési gondnok szükségessége, aki nyomon követné az elhanyagolt telkek állapotát, az illegális szemétlerakást, a köztéri mûtárgyak megrongálását, és felhívná az illetékesek figyelmét a szükséges intézkedések megtételére.
Az egyik alsójózsai hozzászóló kiemelte, hogy nagy erõforrás tartalékok vannak még Józsán, sokan érzik szívügyüknek a település életét, ugyanakkor jelen van egy passzív réteg is. Legfontosabb feladat az érdektelenség legyõzése. Ezért kiemelt jelentõségû ez a program, hiszen épp a közösség ereje lehet az az erõforrás, ami mozgósítja a kevésbé aktívakat, hogy bekapcsolódjanak a település életébe, magukénak érezzék Józsát, felismerjék, hogy nemcsak lakóhelyünk, hanem életünk színtere is ez a városrész. Ha itt jól érezzük magunkat, az egész életminõségünk jobbá válik ezáltal.
Most még a közösségfejlesztõ program kezdeti szakaszában vagyunk, sok ilyen közös beszélgetés után láthatók majd az elsõ eredmények, de fontos, hogy minél többen segítsék a tervezõmunkát a véleményükkel, javaslataikkal. Kísérjék figyelemmel híradásainkat, amikben a legközelebbi beszélgetés idõpontjáról nyújtunk tájékoztatást, melyre minden józsait szeretettel várunk.