Talán szokatlan lehet, hogy egy könyvtár kerámia kiállításnak ad helyet, pedig a két mûvészeti ág – az irodalom és az agyagmûvesség – nem is áll olyan messze egymástól, mint gondolnánk.
Versényi Istvánné február 19-én az olvasókör tagjainak mesélt az agyag és az írás kapcsolatáról. Kerámiatörténeti ismertetõjében elmondta: régen, kb. 5 ezer évvel ezelõtt az agyagtáblák helyettesítették a könyveket. A sumerok ebbe vésték ékírásos jeleiket, és a régészeti feltárások során sok agyagtáblából álló könyvtár került elõ a föld mélyébõl. Napjainkban már 450 ezerre tehetõ a mezopotámiai kultúrából származó agyagtáblák száma. Érdekességképpen az alkotó egy agyagtáblát és egy pecséthengert is bemutatott az olvasóknak, amit saját kezûleg készített az unokájának a történelem tananyag szemléltetésére.
Elõadásából azt is megtudhattuk, hogy az agyagot az írás feltalálása elõtt, már 7 ezer éve is használták: edényeket, kultikus tárgyakat készítettek belõle. Népszerûségét könnyû formálhatóságának köszönhette, és bár törékeny, de könnyen pótolható; az alapanyaga, az agyag, korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll. Ennek köszönhetõ, hogy az emberiség évezredek óta használja, egészen napjainkig.
Versényiné Babika már diák korában is vonzódott az alkotáshoz, de alaposabban akkor kezdett a kerámiákkal foglalkozni, amikor beiratkozott Bagosi Sándor, népi iparmûvész szakkörébe. Itt megismerkedett a formázáson kívül a mázkészítés és az égetés fortélyaival is, és ekkor talált rá egyéni stílusára.
A Méliusz Központi Könyvtár Józsai Fiókkönyvtára kiállításán az agyagozás több mûfaját is bemutatja a józsai amatõr mûvésznõ. Láthatunk modern vázákat, dísztárgyakat és plaketteket is. Az emberalakokat formáló agyagfigurák érdekessége, hogy régi, mûtermi fotók alapján készültek, és a családtagjait, ismerõseit ábrázolják korabeli viseletben. Plakettjein régi tanárainak, élete meghatározó helyeinek, településeinek állít emléket.
A könyvtárba betérõk március 13-ig a kölcsönzés és a helyben olvasás mellett képzõmûvészeti élménnyel is gazdagodhatnak Versényi Istvánné kiállításának megtekintésével. Elidõzhetnek a vitrinben látható kerámiák mellett, megpróbálhatják kiolvasni a titkot, az álmokat, amiket nem könyvekbe, hanem kerámiákba írtak az alkotó kezek, és agyagba zárva mesélnek múltról, emlékekrõl, egyéni látásmódról, önkifejezésrõl.